Jászfényszaru, Jászfényszaru a mi városunk

Galéria

►Bevezető

►Történet

►Kronológia

►Térkép

►Testvérvárosok

Városunk - JÁSZFÉNYSZARU

Jászfényszaru a jászsági kistérségben, Jász-Nagykun-Szolnok megye Észak-nyugati részén az Észak-alföldi régióban helyezkedik el. 3 régió találkozik itt: a Központi, az Észak-Magyarországi és az Észak-alföldi régió.

Településünk a Jászsági kistérség része, négy kistérséggel határos:

(térség térképe)>>
- Gödöllő és térsége
- Hatvan és térsége
- Nagykáta és térsége
- Aszód és térsége

A szomszédos települések:
- a Heves megyei Hatvan
- a Heves megyei Csány és Boldog
- a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Pusztamonostor
- a Pest megyei Szentlőrinckáta
- a Pest megyei Zsámbok és Tóalmás

A település Jászberény vonzás körzetébe tartozik (Földhivatal, Bíróság, Szakhatóságok …).
A középfokú oktatási intézményi ellátás a földrajzi elhelyezkedés miatt megoszlik Jászberény, Hatvan és Gödöllő között, a felsőfokú képzést általában a főváros, a megyeszékhely és a kistérség központja biztosítja.

Az önkormányzat Kft-je az Ipari Centrum Kft. működteti a város ipari parkját (12,6 ha). Résztvevői: Samsung Electronics Magyar Rt., Jászfény Kft., Mezei és Társa Kft., Hirsch Porozell Kft. … . Az Ipari Park további idetelepülő vállalkozásoknak biztosít helyet és szolgáltatásokat.

A település a Zagyva – Galga folyó torkolatánál fekszik. Legfontosabb természeti adottsága a termőföld és a jelenleg még kiaknázatlan melegvíz nyerési lehetőség.

A terület mérsékelten meleg, száraz, folyóvizek által feltöltött síkság. Uralkodó talajtípus a réti talaj, ahol a szántóföldi hasznosítás (elsősorban gabonanövények) mellett az erdőgazdálkodás is megjelent.
A gyorsan melegedő talaj kedvező az intenzív kertgazdálkodás számára. Jelentős mértékű az árutermelési célú zöldségtermesztés is (hidegfóliás kerti és szántóföldi kertészet).
A település belterülete 380 ha, külterülete 7235 ha.
A település lakossága jelenleg /2006.július/: 5916 fő.

A társadalmi összetétel tekintetében a korábban jellemző mezőgazdaság mellett ma már jelentősebb az iparban, szolgáltatási szektorban foglalkoztatottak aránya.
A város megtartó erejét vonzó településképpel, ipari fejlesztéssel, a szolgáltatások és vidék fejlesztéssel, a fiatalok letelepedését és megtartását segítő politikával törekszik elérni.

Jászfényszaru kiváló logisztikai adottságokkal rendelkezik, a régióból a város van a legközelebb a fővároshoz (60 km). Hatvan 14 km-re, Jászberény 17 km-re van, melyek a 32-es úton érhetők el.
A 3106-os út /Zsámboki út/ felújítása tovább erősítheti a Pest megyei kapcsolatokat. A Hatvan-Szolnok vasútvonal áthalad a település igazgatási területén.

A települést sport, kulturális, oktatási, hagyományőrző egyesületek működése teszi teljesebbé javítva az itt élők és ide látogatók komfort érzetét.
Nemzetközi színtéren Jászfényszaru két ország egy-egy településével tart fenn testvérvárosi kapcsolatot: a lengyelországi Zakliczyn és a romániai Bors településsel.

▲vissza az oldal tetejére▲

Jászfényszaru története röviden

Jászfényszaru közel hatezer fős lélekszámú kisváros Jász-Nagykun-Szolnok megyében a Jászság észak-nyugati szélén, Pest és Heves megyékkel határosan.

A város határa már az őskortól lakott, hiszen a régészeti kutatásokból tudható, hogy az újkőkor emberét követően a szarmaták, az avarok, és a honfoglaló magyarok is megtelepedtek itt, az Árpád korban pedig több falu is fennállt a település határában. Városunk területén is végigfut, a Csörsz árkával közel egykorú, attól délre elhelyezkedő árok a Kisárok, melynek felépítése a rómaiakhoz és a szarmatákhoz kötődik (felépülte a legújabb kutatások szerint 332-334 között történt), mely a Duna mellől indulva Dunakeszitől délre Mogyoród, Gödöllő, Vácszentlászló mellett Jászfényszarun és Jásziványon keresztül Kiskörénél ér véget a Tisza partján.

Városunk nevének eredetére többféle elmélet is létezik. A tudálékos magyarázat szerint Lehel vezér kürtjét a település határában találták meg Mátyás király uralkodásának idejében (1458-1490), s minthogy az fényes szaruból készült a települést „Fényszarunak” nevezték el. A „Jász” előtagot pedig az itt élő jász népről kapta.

Azonban a tudomány mai állása szerint a Jászberényben őrzött „Lehel kürt” -azaz a Jászkürt a XII-XIII. században készülhetett, és valószínűleg a jászok egy előkelő vezetőjének tulajdona lehetett.

Azonban a város nevét a Zagyva szarv alakú (szarv – „szaru”) homokos, fövenyes (föveny – „fény”) területéről kaphatta, melynek közelében telepedtek le jász őseink.

Jászfényszaru nevének első írásos említése Zsigmond király (1387-1437) 1433. augusztus 14-én kelt oklevelében található Fewenzarw alakban. A források a település nevét később Félszaru, Fövenyszaru néven emlegetik.

A jászok egy csoportját IV. Béla király a tatárjárás után 1246 körül telepítette le a Zagyva-folyó völgyébe, a mai Jászság területére. A magyar királyoknak nyújtott katonai szolgáltatásaikért cserében kiváltságokban részesültek. Mely erős öntudatot adott a Jászság népének. Településünket a fennmaradt oklevelek szerint 1459-től önálló jász székként említik, így hát biztosan állítható, hogy Fényszaru ekkoriban már a Jászság egyik jelentős települése volt. A középkori virágzásnak 1526 után a fokozódó török támadás vetett végett, hiszen a támadások miatt a település 1557-ben elpusztult, a lakosság egy része a Zagyva és a Galga kiterjedt mocsaraiban húzódott meg, más része a Felvidékre (például Fülekre) menekült. A török kor alatt a községet gyakran pusztította a katonaság, ezért a végleges letelepedésre csak 1632 körül került sor, amikor is az egykori jász lakosság leszármazottai, nagyszámú új jövevénnyel kiegészülve birtokukba vették a pusztává vált Fényszarut. A török uralomtól való végleges megszabadulás pedig 1686-ban történt meg. Ám a szabadság nem tartott sokáig a Jászság számára, hiszen 1702-ben I. Lipót zálogba adta a Jászkunságot a Német Lovagrendnek, így kiváltságaikat elveszítették, jobbágysorba süllyedtek. 1703-ban a zászlót bontó szabadságharcban II. Rákóczi Ferenc táborába álltak, mivel a fejedelem elismerte korábbi kiváltságjogaikat.

A szabadságharc leverése után 1711-től újra a Német Lovagrend, majd később a pesti Invalidusok a Jászság urai, bár a kiváltságos tudat eleven élt a jász emberekben. Ennek köszönhető, hogy 1745-ben hatalmas anyagi áldozatok árán sikerült megváltani Mária Teréziától a hőn áhított kiváltságokat. Ezt nevezzük redemptiónak azaz önmegváltásnak. A redemptiókor számos gazdag nem jász származású jobbágy váltott földet Jászfényszarun. 1745 után a föld községi elosztású tulajdonban volt, a családok között a megváltás arányában osztották fel használatra. A szabad paraszti létnek köszönhetően komoly gazdasági fejlődés indult meg a Jászságban. Fényszarun is boltokat nyitottak a görög kereskedők, sor került a település rendezésére, nőtt az iparral foglalkozó mesteremberek száma, fejlődött az iskolai oktatás. 1831-ben a település V. Ferdinánd királytól mezővárosi rangot kapott, heti vásártartási joggal. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban 94 fényszarui szolgálta katonaként a Hazát. A dicsőséges tavaszi hadjáratkor Fényszarun szállásolták el a Lehel huszárezred 4. századát és egy honvéd zászlóaljat. A tavaszi hadjárat hatvani csatájában (1849. április 2.) Aulich serege innen vonult föl és aratott döntő győzelmet a császári csapatokkal szemben. 1871-ben a magyarországi helységeket város, nagyközség, kisközség kategóriába sorolták be, s minthogy Jászfényszaru nem tudta teljesíteni a városi ranghoz tartozó adót, a Tanács kérte a település visszaminősítését nagyközséggé. Ezt 1872. november 7-én a belügyminiszter engedélyezte. Az 1876-os országos közigazgatási átszervezés következtében pedig véglegesen megszűntek a jász kiváltságok, a jász föld beolvasztásra került az újonnan létrehozott Jász-Nagykun-Szolnok megyébe. A XX. században a nagyközség rengeteget fejlődött, új középületek, utak, járdák épültek, emelkedett az egészségügyi ellátás, oktatás, közművelődés színvonala, a közműhálózat bővült. A városi cím viselésére Jászfényszaru 1993. január 1. óta jogosult. Az április 2-án megtartott városavató ünnepség során Göncz Árpád köztársasági elnök adta át Jászfényszaru Városalapító okiratát és a település kulcsát Győriné dr. Czeglédi Márta polgármester asszonynak.

Farkas Kristóf Vince

Irodalom:

Jászfényszaru. Szerk.: Lantos Péter Jászfényszaru, 1993.

Lantos Péter: Jászfényszaru története. Életírás a redemptiótól a jász kiváltság megszűnéséig. Jászfényszaru, 2003.

Szállástól a mezővárosig. Szerk.: Langó Péter Jászfényszaru, 2000.

Kép a Főtérről kb. a II. világháború után

Bedekovich Lőrinc 1781-es térképe Jászfényszaruról

▲vissza az oldal tetejére▲

Kronológia

1246 körül	A jászok betelepedése Magyarországra.
1433	A település nevének első írásos említése.
1557	Jászfényszaru pusztulása
1632 körül	Megindul a visszatelepedés a településre.
1692	Elkezdődik az anyakönyv vezetése.
1702	A Római Katolikus templom átépítése befejeződik.
	I. Lipót zálogba adja a Jászságot.
1703-1711	A jászok részt vesznek a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban.
1745	Jászok és kunok visszavásárolják Mária Teréziától ősi szabadságukat, melyet redemptiónak nevezünk.
1752	Vendégfogadó épül.
1759	Felépül a templom mellékhajója.
	Letelepedési engedélyt kapnak a cigányok.
1768	Új templomtorony épül.
1769	Szentcsalád-szobor készül.
1827	Új tanácsháza épül.
1831	Mezővárosi rangot kap a település.
1872	Jászfényszaru visszaminősítése nagyközséggé.
1873	Hatvan-Szolnok vasútvonal átadása a forgalomnak.
1876	Eltörlik jász kiváltságokat. Létrejön Jász-Nagykun-Szolnok megye.
1880	Temetői kápolna, keresztút és hat tantermes leányiskola épül.
1903	Elkészül a vasútállomás épülete.
1912	A templom tornyát villámcsapás éri.
1913	Felavatják a nyolc tantermes fiúiskolát. Elkészül az újjáépített templomtorony.
1925	Megépül a Homok-tanyai iskola.
1927	Elkészül a Vasút tanyai iskola.
1928	Villany bevezetése a településre.
1930	Megalakul a Tejszövetkezet.
1930-33	között megépül a kövesút.
1934	Márkus Mária óvónő magánóvodát nyit.
1937	Megnyílik a jászfényszarui Filmszínház.
1959	Termelőszövetkezetek megalakulása.
	Magánóvoda államosítása (1. sz. óvoda)
1962	Felépül a 2. sz. óvoda.
1963	Takarékszövetkezet megalakulása.
1964	Új sportpálya épül.
	Létrejön a Béke Tsz. a Zöldmező és a Petőfi Tsz. Egyesüléséből.
1965	Egészségház átadása.
1966	Új művelődési ház avatása.
1968	A párt és a tanácsház új épületének avatása.
1969	Felépül a Takarékszövetkezet irodaháza.
	Megkezdődik a termelés a Budapesti Kalapgyár helyi üzemében.
1970	Új Tüzép-telep épül.
1971	Elkészül a Posta új épülete.
	Befejezik a futópályával övezett labdarúgópálya építését.
	Elkészül a Tűzoltószertár.
1972	Átadásra kerül a 18 tantermes modern iskola.
1973	Megalakul a víztársulás.
	Létrejön az Öregek Napközi Otthona.
1974	Elkészül a plébánia új épülete.
	Üzemel a Vízmű.
1979	Üzemel a gázcsere telep.
	Felépül az Orion gyár 7-es gyáregységének első üzemcsarnoka.
1983	Helytörténeti gyűjtemény átadása.
1986	Benzinkút üzembe helyezése.
1987	Új orvosi rendelő épül.
1989	Új gyógyszertár épül.
	II. világháborús emlékmű avatása.
1990	Megalakul a Cserkészcsapat.
	A Nagyközségi Tanács „Jászfényszaru az Oktatásért” Alapítványt létesít.
	Mi újság Fényszarun? c. helyi lap megjelenése.
	Ünnepélyes keretek között megkezdődik a munka a Samsung Electronics-Magyar Rt. Gyárában.
	A nagyközség zászlajának avatása.
	Felújított szökőkút átadása.
	Megalakul Jászfényszaru Önkormányzata.
1991	Elkészül Jászfényszaru címere.
	Megalakul a Jászsági Önkormányzatok Érdekképviseleti Szövetsége.
	Új ravatalozó épül.
	Megalakul a Jászfényszarui Cigány Demokratikus Egyesület.
	Környezetvédő Egyesület alakul.
1992	Megkezdődik a gázvezetékek lefektetése.
	Kétéves szakiskolai képzés indul.
	Diamor-Hungary osztrák-magyar cég új csarnokának avatása.
	Megkezdődik a munka a Zenit Ruházati Kisszövetkezet jászfényszarui telephelyén.
	Önkormányzati tulajdonba kerül az egykori községi vendéglő (Kaszinó Étterem).
	Átadásra kerül a tanuszoda és az új tornaterem.
	Az Orion 7. sz. gyáregységéből létrejön a Thermotechnika Kft. és Jászfény Kft..
	Elkészül a II. világháború áldozatainak nevét is megörökítő két márványtábla.
1993	Január 1-től Jászfényszaru városi cím viselésére jogosult.
	Április 2. Ünnepélyes városavatás.
	Megalakul a Mozgáskorlátozottak Egyesületének helyi csoportja, a Fényszarui Cigányok Független Érdekegyeztető Szervezete, a Fényszaruiak Baráti Egyesülete (FÉBE), a Vakok és Gyengénlátók Szövetségének helyi szervezete és a Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság. Helytörténeti kutatócsoport alakul a FÉBE kezdeményezésére.
1994	Megalakul a 48-as Gazdakör.
	A Megyei Bíróság bejegyzi a „Jászfényszaruért” Alapítványt, Játszótér létesül a Templomkertben.
1995	Megalakul az Erdőbirtokosi Társulat.
	A Redemptio 250. évfordulója tiszteletére emléktáblát avatnak az Általános Iskolában valamint a Városháza bejáratánál.
	Új játszótér létesül az Orvosi Rendelőnél.
	Kiépül a telefonhálózat.
	Átadásra kerül a Jászfényszaru-Boldog összekötő út.
1996	A FÉBE keretében megalakul a Szűcs Mihály Huszárbandérium.
	Megkezdődik a kukás rendszerű szemétszállítás.
	Id. Bedekovich Lőrinc geometra tiszteletére kopjafát emeltek Templomkertben.
	Megtartották a Hét Vezér fa névadó ünnepségét.
1997	Befejeződött a Kaszinó Étterem bővítése, felújítása. A Samsung Electronics-Magyar Rt. jászfényszarui gyárában elkészül az egymilliomodik színes televízió. Megkezdődött a szennyvízhálózat kiépítése.
1998	Megkezdődik a jászfényszarui templom műemlék orgonájának felújítása. Jászfényszarun rendezik a Jászok világtalálkozóját a redemptió tiszteletére. Megtörténik a Pusztamonostorral közös beruházásban épülő szennyvíztisztító műszaki átadása.
1999	Megalakul a Jászfényszarui Drámapedagógiai Műhely a Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság tagozataként. A Tavaszi Hadjárat országos emléktúra részeként megrendezik az 1849-es Hatvani csata imitációját. Befejeződik a kábeltévé-hálózat kiépítése Jászfényszarun.
2000	Újra működésbe lép a Polgári Őrjárat. Megtörténik az Ipari Park alapkőletétele
2001	Jászfényszaru Város Önkormányzata Oktatási, Kulturális és Ifjúsági Bizottsága Kapcsolatok napjára hívja Bors község, Szuhafő és a lengyelországi Zakliczyn település vezetőit és képviselőit. A résztvevők kulturális együttműködési szándéknyilatkozatot írnak alá. Sor kerül Zakliczyn és Jászfényszaru között a testvérvárosi szerződés aláírására. Megkezdődnek a szennyvízcsatorna-építés II. ütemének kivitelezési munkálatai. Felavatásra kerül a Díszkút. Megtörténik a Szabadság úti Kastélyépület műszaki átadása
2002	Felavatásra kerül a Tanítók Emlékműve. Teleház nyílik Jászfényszarun. Megtörténik a Penczner Pál Terem ünnepélyes átadása a Szabadság úti Kastély-épületben.
2003	Befejeződik a Postahivatal felújítása. Elkészül a tízmilliomodik Samsung-tévé a jászfényszarui gyárban. Megalakul a Jóbarátok Ifjúsági Klub a FÉBE keretein belül.
2004	A Rendőrőrs a Fürst Sándor utcai új irodába költözik. Tisztán Európába! – takarítás a város utcáin, közterein, külterületeken. Az Egri Főegyházmegye 1000 éves évfordulója tiszteletére Szent István – domborművet helyeznek el a templom külső falán. Megalakul a Jászsági Többcélú Társulás.
2005	Civil Fórum alakul Jászfényszarun. Felavatásra kerül a Megbékélés emlékműve. Szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítása. A felújított Rimóczi-kastély ünnepélyes átadása.
2006	A felújított, kibővített Sárga Iskola ünnepélyes átadása. Jászfényszaruról 40 fős kontingens vesz részt Szelevényben az árvízvédelmi munkálatokban.
2007	Samsung Electronics Zrt új egységgel növeli gyárát.

▲vissza az oldal tetejére▲